Kétmintás t-próba (1.)

      Statisztikai fogalom. Két, egymással összefüggő eset      összevetésére alkalmas.

Na, jó, hát nem voltam egy matyó hímzés, de hát az ember miért öltözzön ki, ha csak az edzőterembe megy, nem igaz? Mivel pár nappal korábban jöttem vissza egy többnapos túráról, arcom lebarnult, borostám szakállba hajlott. Kissé kócos voltam, másnap készültem fodrászhoz. Barna, oldalzsebes nadrágot viseltem és piros pólót, amit már hordok néhány éve.  Elismerem, hátizsákom kopottas kissé, túracipőmön még virított a bakonyi erdők sara.

A napi edzésadagot letudva a Sparba mentem, hogy vegyek egy üveg vizet. Beléptem az üzletbe és haladtam az ásványvizes pult felé, amikor rám szisszent valaki. Egy bolti alkalmazott volt, barnássárga egyenpólóban.  Az asszonyság szottyant arca tömve ráncokkal, csontkeretes szemüvege mögött kicsi, ellenségesen reám tekintő szempár. Csapzott, sárgásszürke haja fésületlenül omlott vállára, melltartó nem volt rajta, két keble már régen vereséget szenvedett a gravitáció elleni küzdelemben. Merev testtartása, mint egy büszke szikla, amelyen évmilliók óta dolgoznak a természeti erők.

–          Kosár?! – szisszent tehát felém, és a hatás kedvéért két kezét csípőjére tette. Nem reagáltam, istenem, nem is gondoltam, hogy ez a hang szólhat nekem, ezért megismételte, hangosabban: – KOSÁR!?

–          Nincs és nem is lesz – válaszoltam, azon a hangmagasságon, ahogy ő szólt hozzám, inkább meglepve, mint idegesen.

Folytattam utam a vizes palackok felé, ő távolról szemmel tartott, s mikor a pénzárhoz értem, még utoljára megbüntetett tekintetével.

Csak mikor hazaértem, gondoltam át a történteket. Ez a nő hajléktalannak néz(het)ett engem? azért követelte tőlem a kosárhasználatot, mert azt hitte, hogy lopok? mindenkinek kötelező a kosárhasználat vagy csak a hajléktalanoknak? mi az igazság?

Egy próbát megér.

Következő edzőtermi látogatásom során gondosan megterveztem az öltözékemet. Hátizsák helyett táskába (Camel) pakoltam. Világos nadrágomhoz (Boss) színben megfelelő inget választottam (Gant). Pulóvert kanyarítottam a vállamra (Banana Republic), lábamra zárt cipőt (Bata) húztam. Egy igazi férfi ad a részletekre: Alsónadrágom  (J.Press), színe megegyezett hosszú nadrágom színével. Övem (bőr, Camel) és zoknim is illett az összképbe. (Ez utóbbi márkáját sajnos nem tudtam megállapítani.) Nos, ebben a sznob szerkóban mentem edzeni, aztán, már alig vártam, hogy folytathassam tudományos kísérletemet a legendás üzlethálózat hűvösvölgyi egységében.

Beléptem az ajtón, és az egyik polc mellett azonnal megtaláltam emberemet.  Kutatóhoz méltón igyekeztem objektív maradni, hogy elvárásaimmal ne zavarjam meg az esemény végkimenetelét…