A vonzás hatalma

Beléptem a könyvesboltba, ahol azonnal az orromba kúszott a kávé és a könyv illatának isteni keveréke. Otthon-érzés kerített hatalmába, amely ellenállhatatlanul vonzott egy karosszék mélyébe egy jó tejeskávéval és kedvenc kötetemmel. Miközben kértem a kávét, fejem még zúgott a város zajától, a rohanó kamionok erőszakos morajától, a robogók sivításától, emberek hangoskodásától.

„Csak el innen, csak kimenekülni ebből a világból” – gondoltam, miközben kezemben a pohárral egyensúlyozva megcéloztam egy csendes zugot. „Hogy lehet ebben a zajban élni?” – folytattam a belső monológot, kinyitottam könyvem a könyvjelzőnél, és belekezdtem az olvasásba. Beszippantott a történet, elfeledkeztem mindenről és egy pillanat alatt részese lettem a könyv univerzumának.

Kisvártatva tolakodó emberi hang rántott vissza a földi valóságba. Egy férfi állt mellettem, meredten maga elé bámult és hangosan beszélt, mobilját maga előtt tartotta, fehér drótok lógtak a füléből.  Egy ideig hallgattam a csonka párbeszédet, aztán bal mutatóujjamat a szám elé tettem, jelezvén, hogy halkabban beszéljen. A férfi rám nézett, szabad kezével elnézést kérőn intett, majd tovahaladt. Megráztam a fejem és percekig berzenkedtem: „Nem hagyják békén az embert még a könyvesboltban sem. Nincs egy perc nyugtom.”

És lőn.

Nem telt el egy perc, amikor erősödő lárma ütötte meg a fülem. Népes cigánycsalád tartott felém, természetesen a mellettem lévő asztalnál telepedtek le, hosszasan vitatkozva, ki ki mellé üljön. A vezérhím, egy nagydarab, arannyal bőségesen megrakott, nagybajszú férfi, öblös hanggal bíztatta családját, hogy válasszanak valami innivalót, a többiek szinte egyszerre karattyoltak és kelepeltek, vidám hangjuktól visszhangzott az egész könyvesbolt.

Feladtam. Fizettem és kiléptem az utcára. Arcom a szemerkélő esőbe mártottam és arra gondoltam, hogy milyen elképesztő erővel rendelkezem. Pontosan azt teremtettem meg, amit nem akartam. Elnevettem magam. „Ha már ilyen ügyes vagy – tettem fel a kérdést magamnak -, tudnál teremteni azt is, amit akarsz?”

Tudnál. Tudsz. Tudok.