Sajjátt dinye

Autómmal haladtam hazafelé, amikor az út szélén ütött-kopott fekete táblán az alábbi feliratot olvastam: „Sajjátt dinye” A szöveg alatt halovány nyíl mutatta az irányt, nehogy eltévedjek. Először jót nevettem, igazán üdítő volt látni, hogy a reklámszakembernek két szóból kettőt sikerült hibásan a táblára körmölnie, belegondoltam, hogy vajon milyen fogalmazást írna a témával kapcsolatban. Ám a figyelemfelkeltés tökéletesre sikeredett: megjegyeztem, hogy nyílt egy új zöldséges, és a következő alkalommal meg is álltam dinnyét venni. Derűs tekintetű parasztasszony állt a pult mögött, akinek annyi köze volt a viszonylag egyszerű digitális mérleghez, mint egy ősi sziklarajznak a három dimenzióhoz. Boldog mosoly terült szét az arcán, amikor a nyomógombok randomszerű nyomogatása után valamilyen számot sikerült a mutatókra varázsolni, és mindezt olyan esetlenül, vagy inkább esendő természetességgel tette, hogy megbocsátottuk neki, bármit hozott ki fizetendő összegként. A tábla szövege teljesen összhangban volt az eladó személyével, az árak méltányosak voltak, ami azt eredményezte, hogy az asszony rövid időn belül kisebb törzsvásárlói csoportot gyűjtött maga köré, pedig az áruja nem volt sem jobb sem rosszabb, mint a konkurenciáé.

A felnőttek – mint azt már korábbi bejegyzésemben írtam – hatások mentén tanulnak és jegyeznek meg információkat: élmények sora kell ahhoz, hogy változzanak vagy változtassanak. A tréningeken ezt gyakorlatok, feladatok sorával, és jól kiválasztott példák segítségével érhetjük el. Ám a zöldséges tudatosított bennem még valamit: ahhoz, hogy elfogadjunk vagy megkedveljünk valakit, nem kell feltétlenül kiemelkedő pozitív vagy negatív tulajdonsággal rendelkeznie, és nem kell különlegesnek lenni ahhoz, hogy valakit tiszteljünk vagy felnézzünk rá. Elég, ha vállalja magát, akár tudatosan, akár tudattalanul, akkor is, ha a magyar nyelvtant nem ismerő parasztasszony, és akkor is, ha csak egy kedves hazug.

Már rég elmúlt a dinnyeszezon. A fabódé, ami még nyáron nyílt, kicsit arrébb költözött, szebb lett, nagyobb árukészlettel. Én azóta is ott vásárolom a zöldséget és gyümölcsöt, és már igazából az sem érdekel, ha netán nem… sajjátt.