Tréning, előadás, oktatás
Mi a tréning? Vegyük elő az idegen szavak szótárát, és nézzük meg, mit mond nekünk erről a szóról.
Tréning: 1. edzés 2. előgyakorlat, felkészülés.
És mit jelent az a szó, hogy tréner? 1. edző 2. versenylovat betanító személy
Innen csak egy lépés a mi világunk, az üzleti élet, ahol dolgozunk, nem? Csak lovak helyett embereket trenírozunk. A tréning tehát edzés. Ne keverjük össze más képzési formával.
Az alábbiakban arról olvashattok, hogy mi különbözteti meg az egyik oktatási formát a másiktól…
…és arról, hogy mitől tréning a tréning.
Egyszer meghívtak egy vezetőképző programra, tréningnek nevezték. Egy csinos hölgy állt a résztvevők elé, és elkezdett beszélni. Vártam, hogy mikor hagyja abba, de ő csak beszélt (a résztvevők lelkesen jegyzeteltek), és beszélt egész délelőtt. Rendkívül profi volt, összeszedett, pontos, érthető, informatív. Egyszóval mindenkinek igen hasznos ismereteket adott át. A tréning-rész abból állt, hogy a hallottak felhasználásával a közönség párokat alkotott, és 5 percig gyakorolhatta a tanultakat.
Ez nem tréning. Ez oktatás.
Egy marketinges kollégám, akivel egy multinacionális cégnél dolgoztam együtt három éven át, fejébe vette, hogy elkezdi bejárni az országot, s a vidéki irodákban tréningeket tart. Ez nagyon jó hír volt, mert nagyszerű szakemberként köztiszteletben állt. Fontos volt azért is, mert így a munkatársak általa új impulzusokat, ismereteket kaptak. Egy programján én is részt vettem. Idézetekkel tarkított mély bölcsességekről beszélt, munkánkkal kapcsolatos felismeréseiről, nagyon jól előadott, gyakran sikamlós viccekkel és történetekkel színesítve előadását. A három óra úgy elröppent, mintha egy perc lett volna.
Ám ez sem tréning volt, hanem előadás.
Mi tehát a tréning? Mint fentebb olvashattuk, a tréning – edzés. Pont úgy, ahogyan a sportban. És mitől tréning a tréning? Attól, ha a program 75-80%-ban a tanítványok aktívan vesznek részt a tananyag feldolgozásában. Vagyis dolgoznak, feladatokat oldanak meg, szerepjátékot játszanak, gyakorolnak.
Azt javaslom, számoljunk egy kicsit. Nézzünk egy olyan tréningnapot, amikor a trénernek bruttó nyolc órája van a képzésre. Ez összesen 480 perc. Ebből rögtön levonhatunk 60 percet az ebédszünetre, és egy másik 60 percet a szünetekre. Marad 360 percünk. Tréning az, amikor az előadó 72 percet beszél (vagy kevesebbet), és 288 percig a résztvevőkkel gyakoroltat. Ez a tréning. A másik két oktatási forma, az előadás és az oktatás tartalmazhat tréning elemeket, de attól még ezek nem tréningek.
Ha már itt tartunk, javaslom minden előadónak és oktatónak, hogy képzéseiket feltétlenül színesítsék tréning-elemekkel. (Pl: „Fordulj oda a melletted ülőhöz, és kezeld azt a kifogást, amit mondani fog” vagy: állj fel, keress magadnak egy párt, és kérdezd meg tőle, hogy…) Ezek az 1-2 perces tréningblokkok fogékonnyá teszik az agyat, és az előadások anyagából e rövid gyakorlatok segítségével sokkal több marad meg.
Bár az alábbi adat a következő blog témája, fontos itt is megjegyezni: a felnőttek tanulási helyzetekben egyszerre maximum 30 percig befogadóképesek. Ha a képzés ennél tovább tart, az átadni kívánt információk nagy része bizonyosan feledésbe merül – ha közben nem aktivizáljuk vagy nem vonjuk be valamiképpen a résztvevőket. Különösen igaz ez azokra a programokra, ahol az előadóknak vigasztalan hosszúságú slide-show-t kell “lenyomnia”. Láttam egy olyan japánban készült felvételt, ahol az ilyen előadásokra a munkatársak kispárnával mentek, mert itt pihenték ki napi fáradalmaikat. Ha pedig az előadó unja már már a ppt-t, váltson prezire (www.prezi.com).
A tréner beszédstílusa tömör és érthető. Mondandóját (lehetőleg) saját példákkal színesíti, és nem részegíti meg a résztvevők figyelme. Ők nem azért jöttek, hogy egész nap a trénert hallgassák, hanem azért, hogy gyakoroljanak és fejlődjenek.
És a fejlődés leghatékonyabb módja – a tréning.